Bohém napok

Anyám szerint a blogom közönséges, trágár, gusztustalan meg még egy csomó ilyen jelző. Igen az. És? Nem kötelező ám... sőt kifejezetten ellenjavallom. Mondjuk én inkább azért, mert középszerű, unalmas és olyan dolgokról írok benne, amik rajtam kívül senkit nem érdekelnek…

Most nem is tudom mit gondoljak... tegnap két barátom is felhívta a figyelmem arra a tényre, hogy engem azért nem olyan egyszerű elviselni... és meg kéne becsülnöm azt, aki erre önszántából hajlandó. Az egyik Cat volt... remélem csak az őscinizmus beszélt belőle... viszont…

Ha csak feleannyira jó a reggeletek, mint az enyém, már jó nektek.Boldogok a lelkiszegények...

Nem gondoltam bele mekkorát hibázok, mikor azt mondtam phnb-nek, hogy persze jöjjön át dumcsizni ma este... még bort is vettem, két üveggel hármunknak...Azóta is hallgatom a nosztalgia sztorikat amigáról, gta-ról és egyéb számítógépes játékokról... csakúgy mellesleg…

Mert épp ez szólt, tegnap a fülembe a biciklin... és mert pont hasonlókat gondoltam... aztán mert valakinél pont láttam ma az idézetet... koincidenciák."Paranoiás az, akinek van némi sejtése arról, hogy mi folyik itt."William Burroughs

Mára végképp eldőlt, hogy alapvetően nem hiszek a monogámiában...Kiváncsi voltam az ezzel kapcsolatos érzéseimre, mikor úgy tényleg megkapom a pofámba bele... és ahelyett, hogy a társadalmilag elfogadottabb módon bántana, inkább kiváncsivá tesz a dolog... persze ez sem ilyen…

Ma a munkahelyemen egy kiskamasz, a következőképpen nyilatkozott osztálytársnőjéről:(aki egyébként az egyik személyes kis kedvencem... cserfes, okos, vagány, szép... és már most egy bombázó) uhh nem bírom, olyan fiús...Tőlem csak egy sokatmondó hümmögés és egy finoman…

Ehh, kb. két hete várom, hogy legyen egy ilyen itthonülős magammalfoglalkozós délutánom-estém egyben. Ezer dolgot terveztem... úgymint sorozataim aktuális részeinek megtekintése, befejezni két könyvet a négyből, amit párhuzamosan olvasok, tenni-venni itthon, macskázni... ecet.…

Húsz km biciklin a soknál is több, de vidám munkaegy kitakarított lakásvacsora, sok paradicsommalcsak 10 szál cigi (a nemolyrég még szokásos 40 helyett)egy vodkanarancshárom fevonásos nemkicsitjó dugás (plussz egy hajnalban)4 óra alváskét bögre tejszínhabos…

Fura ez most nagyon. Lacával hat évet töltöttünk el együtt, és nem azért lett vége, mert utáljuk egymást, sőt... talán pont szeretetből. Sosem sikerült rávennem, hogy józanul ne az a megkukult valaki legyen, akivel nem lehet beszélgetni a fontos semmiségekről... sosem tudtam…

Mivel már amúgy is nekiálltam ma este borozni phnb-vel, egy kedélyes beszélgetés közben... kicsit berúgtam miután hazament. A telefonbeszélgetés, ami eztán jött, sokkal több józanságot kívánt volna. Elmondta, hogy igen, emlékszik erre az őrült érzésre... egy…

Ma reggel a tükörből egy nagyon bájosan kócos, nagyon cseresznyeajkú, nagyon világítókékszemű, huncutnézésű, féloldalas mosolyú lány nézett vissza... egy kis vörös.Grimaszoltam, grimaszolt. Mosolyogtam, mosolygott... és ettől megszépült. Boldognak tűnt.

Hm, a combfix és a szoknya közé befújó menetszél egész tavaszias volt tegnap... akkor még nem ilyen viharos, hideg. A glancot (váltócipőstül, retikülöstül jah) a színház okán éreztem szükségesnek, a biciklizést meg mert utálok már másképp haladni.Először…

Megünnepeltük, hogy Laca épp most lépett krisztusi korba. Jó volt. Indítottunk Traffordban, ahonnan éjfélkor rúgtak ki minket... aztán át Lacához... és aztán a társaság táncosabblábú, ámde józanabb fele hol kötött ki?... ahol van hely táncolni, és komoly mennyiségű zene…

Ma reggel megvolt az idei év első defektje. Semmi sem példázza jobban anyagi helyzetem alakulását, minthogy új belső helyett elkezdtem ragasztgatni a gondosan félretett, de eddig figyelemre sem méltatott régi defektes belsőimet. Baszik a nyomor, vazz.

Szóba került pár hónapja köztünk Cattel, aki halálosan kiakadt, hogy nekem megy valami, ami neki nem... és eddig még csak nem is tudott róla, hogy van egy barátnője, akinek ez megy... és mondjam már el, hogy hogyan is. Adtam pár részletes instrukciót... némi anatómiai és…

Minden kislány arra vágyik, hogy olyanokat sugdossanak a fülébe, mint ő az enyémbe a konyhapadlón. Még én is.

Kicsit fájón mart belém az érzés, hogy vágyom erre... nem basszájba hangulatban ébredni, nem egyedül... gyereket öltöztetni, biciklire ültetni. Majd egyszer... talán.Nagyon szokványos lány vagyok, nagyon szokványos (kapuzárás előtti) vágyakkal... a világ legkispolgáribb…

Nem fog egy kis betegség a padlóhoz csapni... mert így döntöttem. Hőemelkedéssel is lehet úszni menni... meg masszázsra, meg nedves gőzben, forró vízben ülni... és, igen, még mindig varázslatos mindezt csillagos-holdas ég alatt tenni mindezt. Berci kisért el. Feltöltődtem,…

Háromkor csatakosan ébredtem egy rémálomtól (olyan klasszikus zombis horror volt, amilyet ritkán nézek, és még ritkábban álmodok)... még reszketek egy kicsit a paplan alatt, pedig a lakás egy katlan... nézem a hőmérőt 19 fok... akkor én vagyok egy katlan... lázas. Remek. Aztán…