Bohém napok

Háromkor csatakosan ébredtem egy rémálomtól (olyan klasszikus zombis horror volt, amilyet ritkán nézek, és még ritkábban álmodok)... még reszketek egy kicsit a paplan alatt, pedig a lakás egy katlan... nézem a hőmérőt 19 fok... akkor én vagyok egy katlan... lázas. Remek. Aztán…

Nyugtalanító álmaim vannak... a bosszantó, hogy még csak nem is emlékszem, hogy pontosan mik... csak a felborzolt idegekkel ébredés, keresztben fekve az ágyon, átizzadt ágyneműben... az érzés, hogy menekülnék... a reménytelenség, hogy nem tudok sem elfutni, sem…

Nem is értem mi romlott ma el, hogy a nap végére ilyen rosszkedv szállt meg... még a ma esti bulira se sikerült magam rávenni... nincs kedvem embert látni, nincs kedvem inni, jópofának, viccesnek, kedvesnek lenni... pedig...Egy akkora mosollyal az arcomon ébredtem reggel, amilyennel olyan…

Nem is emlékszem mikor történt utoljára, hogy ennyit aludtam egyhuzamban... talán mikor beteg voltam. 12 órát húztam le... két megébredéssel... hihetetlen erejű álmokkal.A rég és közelmúlt mindenféle darabkái tűntek fel bennük.Kávézás közben rendezgetem őket a fejemben...…

Még mindig felriadok éjszakánként...de ez már nem az álmatlanság... egyszerűen csak felkavaróak az álmaim... nem rosszak, csak erősek. Plasztikusak, színesek, szinte megfoghatóak... még szagosak is. (Az a fura, hogy akkor a legszebbek, mikor semmilyen befolyásoltság alatt nem állok,…

Délután aludtam egy órát... ezalatt álmodtam egy hét eseményeit... Olyan színes, szagos álom volt és olyan hihető volt (mivel semmilyen igazán szokatlan ember és dolog nem tűnt fel benne), hogy mikor véget ért azzal a jelenettel, hogy bemegyek a fürdőszobába a telefonommal,…