Bohém napok

Tudom, tudom... nem írok túl gyakran. Dehát annyi a dolgom, nem érek rá. Főzni kell, enni kell, kávézni kell, aludni kell, beszélgetni kell, csodálni kell, ölelni-szeretni kell... igen, szeretni kell, meg boldognak kell lenni... most kell boldognak lenni, mikor lehet, mikor van miért.…

Cat szombat este megjegyezte, hogy hiányolja az új blogbejegyzéseket. Mivel nem nagyon ér rá, innen tájékozódik... aki meg nem blogol, az nyilván nem is él. Nyilván.Szerintem meg, nemélni jó... illetvehát nem így élni, nem itt élni jó. Sokkal jobb. Bármilyen fura, hogy…

Tegnap elfogott a pánik. Az életem egy idill egyébként. Teljesen elveszünk egymás pillantásában, s amikor nagyritkán felpillantunk, mosolyogva állapítjuk meg, hogy megint csak a díszlet változott... városliget, hajógyári sziget, margitsziget, római part, füstös kocsmák,…

Mindig akkor biciklizem, mikor jól esik. Mostanában rendeszeresen elázom. Volt olyan is, hogy a nap egyetlen 5 perces zuhéját fogtam ki. Persze azért annyira nem bánom, különben miről írogatnék itt.Arról, hogy boldog vagyok nehéz bármit írni. Tiszta szürreál. Nincs min nyígnom,…

Tegnap azt találta mondani, hogy az a legszebb az egészben, hogy kivételesen nem futtat demo verziót. Rögtön értettem mire gondol... mert kivételesen én sem. Nagy dolog ez valakitől, aki mindent  mindig előre elképzel, és aztán ahhoz hasonlítgat (ami egyébként a biztos recept a…

Valami elromlott bennem. Nem most, már rég. Valami egyszerűen nem enged boldognak lenni.Nem értem én ezt, tényleg. Délelőtt még minden rendben, minden olyan reményteli, derűs napfényes és színes... hogy aztán fél órán belül megszálljon egy erős, megmagyarázhatatlan szorongás,…

Ma reggelre hirtelen kiürült belőlem egy csomó minden, aminek már rég kellett volna. Már nem fáj, ami tegnap (navégre), már nem aggasztanak a mileszhák. Elmúlt az álmatlanságom, és az álmaim átmostak, elvitték a szorongásom, ami nem kis dolog, tekintve, hogy nem is emlékszem már…

Annyideannyiminden lenne most itt... nem tudok írni. Túl sok ez a minden most így egyszerre. Hihetelen durva most megélni a saját életem. Már több mint egy hete csak pislogok. Pislogok és közben hol nevetek, hol meg sírok. Sírok, ha fáj... idülten vigyorgok, ha jó. Mert ha jó, akkor…

Az van, hogy leugrottam a kötélről, és amilyen hülye vagyok teljesen önszántamból.Szabadesés.Jó lenne mondjuk tudni, hogy a hátamon a csomag egy ejtőernyő, vagy csak az uzsonnásdobozom... de végülis minek? Ha nem ernyő, akkor úgysem uzsonnázom.

Ma hajnalban valaki megszületett, valaki pedig, aki jelentett számomra valamit, majdnem pont akkor meghalt. Fiatal volt. Én is az vagyok... de mint a mellékelt ábra mutatja, bármely korban lehetsz halálkorú. Szomorú vagyok ettöl a gondolattól...bár jó nap ez a halálra, legalábbis nem…

Egész éjjel esett... és én szeretem a hideg cseppeket a bőrömön... mikor megtalálják a rést a sál és a nyakam között, mikor megültek a hajam szállain, vagy legördülnek a kezem hátán... a keze hátára. Vannak különös pillanatok, mikor annyira tudatában vagyok, annak, hogy van…

"Már átláttok rajtam, de nem láttok belém, én egy univerzális gondolkodóval élek, aki folyton boldogabb akar lenni, s nem érti meg, hogy ez nem igy működik, nem ilyen egyszerű..." Ez a legnehezebb... együttélni magammal a saját fejemben. Legszívesebben új albérlőt…

Reggel már közel sem tűnik olyan jó ötletnek a tegnap esti borozás... meg az éjszakázás. Fejfájástól és halmozott alváshiánytól szenvedek. Nadehát, ki mint vet...Jó reggelt.

őrületőrületőrület most már totál tök biztos, hogy nem vagyok normális. ezzel az erővel a holdra is kilőhetném magam... az sem lenne kevésbé veszélyes terep... és kevésbé súlytalan érzés sem.

Már megint ülök a hullámvasúton... elragad szép lassan, nincs kiszállás."A hinta száll, közel most az égRajta ül egy srác és énSzárnyalunk, szerelmeskedünkFáj de mégis jó nekünkA gép zuhan, a füst vakít..."Ide most Péterfy Bori & a Love Band Katapult című…

A bennem gyülemlő feszültség egy olyan pontnál érte el a kritikus tömeget, amiről azt gondoltam, hogy már nem bánt. Francokat nem... túlságosan is érzékeny pont. Mindegyik számomra nagyon fontos nőismerősöm mostanában szült, esett teherbe, vagy legalábbis már rendezte az…

Másrészt viszont megindító, ahogy próbál törődni velem, ahogy próbál megmenteni, és tudom, hogy ha nem lennék ilyen ostobán önfejű és konok természet, akkor jobban tudnám értékelni. De mivel az vagyok, csak azt a szándékot érzem ki belőle, hogy magához láncoljon. Nem…

Azért vér kretén tud lenni néha. És itt nem arra gondolok, hogy olyan, amilyen... senki nem bújhat ki a bőréből... és én meg általában el tudom fogadni az embereket olyannak, amilyenek. Általában.Viszont. Teljesen kiborít ha valaki alkalmatlan arra, hogy a szituációnak megfelelően…

A hüvösvölgyi bicikliúton ma csupa olyan geil jelző jutott csak eszembe, hogy balzsamos, bódító... ecetera. Mert az van bódító, nehéz, mézes virágillat mindenhol, ahol egy talpalatnyi zöld van. Tavasz van. És most, hogy újra érzek szagokat, átjár tőle az életöröm. Gondok ide…

Ma már körülbelül a 40. kmen vagyok túl biciklin, és még hol a nap vége. Azért érzem szükségét, hogy ezt most itt leírjam, mert egész konkrétan egy hősnek (ill. hősnőnek mégilletvébb heroine-nek) érzem magam. Mondjuk az érzéshez hozzájárul azért a puska is a vállamon, és…