autó egy szerpentinen
2008.01.16. 12:25 dá
És, hogy miért pont ez? Mert jókedvem van, és mert végre mosolygó nosztalgiával tudok visszagondolni arra a nagyon őrült nyári csajra... azon a szerpentinen. Igen, akkor voltam a legboldogabb... egy ford volánjánál, egy szerpentinen, egy késő nyári, esős délelőttön... minden ami ezután történt, már csak leszállóág volt. Azóta is arra vágyom... arra a megkönnyebbülésre, arra az ellazultságra, azokra az örömkönnyekre... az érzésre, hogy most már minden rendben lesz. Most nem érzem... csak tudom... a végén minden mindig rendben lesz.
1 komment
Címkék: ego
A bejegyzés trackback címe:
https://danaidak.blog.hu/api/trackback/id/tr63300077
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
think 2008.01.24. 13:02:40
igen, a végén mindig. nekem is folyton ez az érzésem, és szerintem már ez megnyugtató, hát még ami a végén jön.