Tudom én, hogy várni kéne.... meg szoktam is... szeretni is szoktam, de ez a mostani karácsony az, amit a hátam közepére sem kívánok. Az ajándékok készítésével nem haladok jottányit sem, a hangulatom a béka segge alatt... én is a béka segge alatt... az én seggem alatt meg legfeljebb a bicikli (ahol persze szintén nagyon sajnálom magam, hogy húúú de marha nagyon hideg van)... rohangászok össze-vissza, ahelyett, hogy itthon ülnék a seggemen és gyártanám az ajándékokat... a vége az lesz, hogy holnap megyek, és veszek mindenkinek valamit... nem vagyok erre az alkotótevékenységre most alkalmas.
Ja és persze az egész családom hangulata a béka segge alatt, úgyhogy remek hangulatú szentestének nézünk elébe anyunál, ahol egyébként jók szoktak lenni a karácsonyok... de az az érzésem, hogy ezúttal mindenki hamar hazamenekül otthon depressziózni... sosem voltam még egyedül itthon szenteste... és már most előre, kurvárakibaszottul sajnálom magam...
Na mindegy, leszarom... inkább megyek odaadom Cat ajándékát... legalább neki legyen ma jó napja.
