Ma BP jött át hozzám egy kis barkácsolásra, aztán elmentünk a Bombay Expressbe ebédelni. Majd nyakunkba vettük a várost, és olyan remek shoppingolásba fogtunk, amilyenbe pasival még soha... én legalábbis még nem láttam pasit, aki jól viselné az ilyesmit.
Este végülis a Magashegyi underground családias hangulatú koncertjén voltunk, a hunnia kávézóban zsüllel és két barátjával... azt hittem sosem érek oda... Csininek megint defektes az elülsője... én már nem tudom elképzelni mi lehet vele... holnap elmegyek megnézetni a felnit, meg a szalagot, bár szerintem kutya baja. Utálok mostanában trekkingelni a városban, de azért Laza szívóssal mentem.
Vannak olyan pillanatok, amik belesülnek az ember agykérgébe... ott ülni a kávézóban, az ablak mellett, rosét inni, nézni a kőrút karácsonyi kivilágításban pompázó fáit... az elhaladó villamosokat, miközben bíborka éteri, viszhangosított hangja töltötte be azt a pici, zsúfolt helyet... nna ez egy olyan pillanat volt.
