Megragadtam az alkalmat, hogy amúgyis defektem van, hogy végre vastagabb külső gumikat tegyek fel, az őszi esőkre való tekintettel... és ha már... akkor takarítsuk, olajozzuk, szeretgessük meg Csinit. Ezzel elvoltam vagy két órát (nem egyszerű ám... a kis mozgó alkatrészeket és a pedált fogkefével, a fogaskerekek közét régi cipőfűzővel, a küllőket egyenként...).
Miközben könyékig olajosan babráltam a biciklit, azon merengtem, hogy ez most itt mennyire nem csajszis dolog... ezzel az erővel autót is szerelhetnék, az sem lenne kevésbé nőies... meg egyébként is egy csaj ne értsen már ennyire a bicikligumicseréhez.... miért nem lapozgatok inkább cosmót, és festegetem a körmöm? De tényleg... és csodálkozom, hogy kutyának se kellek.
pedigpedig...
azért tudok csajszis is lenni... ha nagyon akarok... és mikor lila karikákat látok a szemem alatt (ami mostanában minden reggel megtörténik), még egy alig látható sminket is fel tudok dobni... mert olvastam már cosmó sminktippeket azért ...és volt már rajtam magassarkú is... még táncolni is tudok benne... (egy egész násznép rá a tanú... de tényleg, azért az fura volt, mikor a bátyám esküvőjén, az L-lel lenyomott látványos happening után csajok kérdezték meg, hogy tanultam-e táncolni... egyébként nem igazán... és szerintem buta mozgásom van)
és mégis... szeretek barkácsolni, háztartási gépeket szerelni, festeni is... de leginkább a bicajaimat szeretem bütykölni... mi velem a baj?
mi ve-lem a baj?
