Mostanában sok tartalmas és őszinte baráti beszélgetésben van részem.
Van mellettem egy-két igazi barát, aki nem csak azt mondják el rólam, ami jólesik hanem azt is, ami nem... ugyanolyan természetességgel.
Ilyenkor mindig nagyon figyelem magam, mert olyankor, amikor olyat hallok, ami nem esik jól... és szerintem nincs igaza felebarátomnak... egyszóval, mikor az egom a leghevessebben kezd tiltakozni valami ellen...
na, azon érdemes elgondolkodni, hogy miért reagálok oly hevesen...
talán mert van benne igazság?
