Imádok matuzékhoz járni. Nem csak rém szórakoztatóak a fiúk, hanem a készleteik is oltáriak.
Már annyiszor megfogadtam, hogy csukott szemmel megyek oda be, de legalábbis mereven földre szegezett tekintettel, hogy ne is lássam mitől csábulhatnék el.
Aztán mindig jól körülnézek.
Zs: Most nem igazán értem, hogy mi is az, amit szeretnél.
Dá: Elmagyaráznám, de mivel nem ismerem hozzá a megfelelő terminus technicusokat, csak jól körberöhögnétek... inkább elmutogatom, jó?
Zs: És mi a baj azzal, hogy kiröhögünk, ha nem szórakoztatnál minket, be sem engednénk.
Dá: Akkor meg vagyok tisztelve. Jóvanna, tudom, hogy nem vagyok okos...
Zs: Na persze... mondja a doktornő
Dá: Na jó, okos vagyok, csak nem úgy mint ti... úgyhogy okítsatok légyszi... hogyhíjják azt, az izét ami...