Muszáj azért rávennem magam néha egy görbe estére...
Tegnap Bercivel, Madzaggal és Marcoval vertük a blattot a castroban. Alkalmam nyílt gyakorolni a társalgási angolt, különös tekintettel a káromkodásokra, mivel Marco amerikai*, az orosz kártyajáték meg, amit játszottunk nagyrészt egymás szopatásáról szól. Előtte azért megtanítottuk Marcót snapszerozni, hogy tudja mi a virtus nálunk. Mindeközben alaposan elintéztem magam egy üveg remek szekszárdi roséval... hangos lettem és frivol... ma meg piszokul másnapos. Az este további elemeit nem részletezem... pont mert hangos voltam és frivol... ahogy ez lenni szokott.
B: Ne parázzál, nem a lapjaidat néztem, hanem a melledet... a lapjaid kutyát se érdekelnek.
Dá: Na azért... végülis erre való a dekoltázsom...
*Senki ne kérdezze, mert elképzelésem sincs, hogy mi késztet egy inteligens, tanult amerikait arra, hogy ebben az országban éljen és dolgozzon éhbérért... meg magyarul tanuljon... érthetetlen.
