Most azt a stratégiát találtam ki, hogy szép sorban meghívom minden barátomat vacsorázni, mielőtt 40 kiló leszek vaságyastul... ez is egy módszer.
Ma valami olyan fűszerkombinációt próbáltam ki (persze csakis ázsiai cuccokban gondolkodjatok... gyömbér, koliander... meg mindenféle massala fűszerkeverék), amit még eddig nem, és nem is lett rossz. Macsin teszteltem... mikor elment még élt, de kormin azért nem mertem kipróbálni.
Kormi és Peach ismét kicsit fújtak egymásra, de most is megúsztuk haláleset nélkül.
Ilyen ez a kutya-macska barátság... problémás.
Miközben kevésbé kerestem a barátok társaságát fel sem tűnt, hogy mennyire hiányoztak.
A csajszis beszélgetések, a pletykák, meg persze a lelkizősek... a mélyek... és a felszínesek is... a komolyak... a vidámak... az őszinték... és a taktikusak is. Beszélgetni kell... mert beszélgetni jó... és én újra teszem... mert muszáj. Az ember társas lény... még az olyan szociopata, egoista állat is mint én...
Most meg megyek, mert közben megérkezett Rea, a sógornőm, is... őt is megpróbálom megetetni :)
