El sem hiszem, de sikerült rajzoltatnom grafitemberrel tegnap a könyvekbe, a castroban... annyira jól sikerültek, hogy le fogom fotózni, és felrakom majd... de persze csak karácsony után... ki tudja... lehet, hogy épp az ajándékozottaknak lőném le a poént.

Aztán gyerekfelvigyázónak szegődtem Gz-hez... ami a szokásos esti pörgések levezénylését jelentette nagyjából, mint levakarni a gyereket a pc-ről, fürdetés, ágybazavarás, felolvasás.
Szeretem az ilyet... bár, ha egy olyan gyerekre kell vigyázni, mint Peti, aki folyamatosan próbálkozik, azzal, hogy átvágjon a palánkon, akkor nagyon résen kell lenni :)

Viszont az olyan dolgok, hogy délután 5 és reggel 8 között csak egy cigire volt lehetőségem, eléggé megviselnek... nem mintha ártana egy kis szünet néha, akkor még tüdőm is lenne biciklizni.
Apropó bicikli... azért annak tényleg van sportértéke, mikor helyenként jégpáncélon kell gurulni... mondjuk pont egy lejtőn... és a fékkar az egyetlen, amit ilyenkor ugye nem javallott használni... mondjuk a hirtelen kormánymozdulatok sem tesznek jót. Ilyenkor gyakran jut eszembe Matuz Zsolti egyik kedvenc mondása, miszerint a jó biciklis, előrelátó.