Mikor az operában ülök, és felcsendül a nyitány első taktusa, valami gyönyörű ígéretét hordozza, és ettől egész testemben tudok libabőrös lenni.
Szeretem a dolgok kezdetét, telis-tele újjongó lehetnékkel...
Az már egy másik kérdés, hogy mit is szoktam tenni velük...
Általában meggyilkolom mind, így lesz belőlük lehetett volna...
Hiába no, ha az önsorsrontásról akarsz tanulni, kérdezz bátran, nekem úgy megy, mintha direkt csinálnám.
rb: ... és tudod, mit imádok még?
2007.08.19. 19:00 dá
Szólj hozzá!
Címkék: ego szerelem
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://danaidak.blog.hu/api/trackback/id/tr3386122
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
